Hidrogén cella több célra

A hidrogén ezidáig sajnos kevés sikert aratott a személygépkocsik piacán, de ugyanezt elmondhatjuk az egyéb járművek (pl. buszok) esetében is. A Honda volt az egyik vállalat (A Toyota, Hyundai és a BMW mellett), amely hidrogénüzemű autót értékesített, mielőtt 2017-ben megszüntették a Clarity -t. A probléma részben a tankolási infrastruktúra szinte teljes hiányából fakad, illetve a tankolás némileg bonyolultabb műveleteiből (bár máre ezeket már egészen sikerült leegyszerűsíteni). Az is nehézséget okoz, hogy a magas nyomáson tárolt üzemanyag (a hidrogén) veszélyes lehet a környezetére a tank legkisebb sérülése vagy meghibásodása esetén.

Az autógyártók most a munkagépek és az építőipari berendezések felé orientálódnak, elméletük szerint a szűk helyeken működő járművek számára könnyebb lesz hidrogéntöltő állomásokat építeni.

A hidrogén üzemanyagcellák üzemanyagként sűrített hidrogént használnak, és egyetlen kibocsátásként vízgőzt bocsátanak ki. A közelmúltban több autógyártó is megragadta a technológiát, mivel az előnyös a nehézgépjárművek és a mobil áramfejlesztők fejlesztésében - és a környezetszennyező gázüzemű járművekről való további átállás lehetőségeként. Az ígéret több mint jól hangzó. Állíts elő hidrogént valamilyen megújuló energiaforrás segítségével, majd használd úgy, hogy melléktermékként csak vízgőz keletkezik.

A hidrogén térfogati energiatartalma alacsony, ami a hidrogén tárolását kihívássá teszi, mivel nagy nyomást, alacsony hőmérsékletet vagy kémiai folyamatokat igényel a kompakt tároláshoz (a nagy nyomás itt tényleg nagy: 700 bar). Ezen a hatalmas nyomáson viszont már 1 kg hidrogénnel is 100 km-es ható távot tehet meg egy normál méretű személygépkocsi.

Az Egyesült Államokban új adóügyi irányelvek vanna terítéken, hogy olcsóbbá tegyék a hidrogén előállítását (így teremtve alternatívát a fosszilis tüzelőanyagoknak). Sajnos a hidrogén előállítása javarészt még nem megújuló forrásokból, hanem  fosszilis tüzelőanyagok felhasználásával történik, többnyire a metán gőzzel történő reformálásának nevezett eljárással, amely szén-dioxid-kibocsátást eredményez. A metán még a CO2-nél is erősebb üvegházhatású gáz, és az ellátási lánc során a termeléstől a végső felhasználásig rendszeresen kiszabadul (az előállítást végző nagy vállalatok ígérete ellenére).

A hidrogén technológiában, mindent összevetve mégis hatalmas a potenciál, így jó látni, hogy vannak még cégek akik a kezdeti nehézségek ellenére továbbra is pénzt fektetnek a fejltesztésekbe. Ha sikerül elhárítani a tárolási, előállítási akadályokat, egy tisztább és élhetőbb jövőt teremthetünk magunknak.